Hogyan lett a sünteknős? Kipling meséje a leleményes sünről, teknősről és az örökké kíváncsi jaguárkölyökről

Rudyard Kipling Hogyan lett a sünteknős? című meséjét a Studio K színház egyik gyerekelőadásán ismertük meg. A Studio K meseszínház társulata Németh Ilona vezetésével már több éve minden évadban új, óvodásoknak szóló bábmesét mutat be. Az mesejátékok a távol-keleti előadások atmoszféráját idézve lenyűgöző könnyedséggel ötvözik az élőzenei-, színészi- és bábjátékot. Ne gondoljuk, hogy a kis óvodásokat még nem érdemes színházba vinni. A gyerekek meghitt, családias környezetben, párnákon ülve a színészeket közvetlen közelről megfigyelve nézhetik a nyúlfarknyi (30 perces) előadást, amely jó érzékkel pont az ő türelmüknek megfelelő ideig tart. Az előadások telis-tele vannak kreatív vizuális és zenei ötletekkel, melyek nemcsak a gyerekeket varázsolják el, hanem a szülőket is leveszik a lábukról. Az idei évadban sajnos a Sünteknős már nem szerepel a színház repertoárjában, de a korábban bemutatott darabokat: A kíváncsi kiselefántot, a Kacskaringót és a Madárházat ugyan olyan jó szível tudom ajánlani.  Ezek a 3-5 éves korosztálynak szóló egyik legjobb budapesti előadások. A Szamár a torony tetején-t még nem láttuk, de az idén ősszel biztos nem mulasztjuk el. 
A Hogyan lett a sünteknős?-t ne keressük a könyvesboltok polcain, a Szánthó Piroska rajzaival illusztrált 1973-as kiadású mesekönyvet csak könyvtárban vagy antikváriumban lehet megszerezni. (A mese eredetileg a Just so stories for little children című kötetben jelent meg 1902-ben. A Just so stories-ból válogatott tizenkét mesét Hogyvolt mesék címen 2010-ben a Sziget kiadó újrafordíttatta, és a szerző eredeti illusztrációival újra kiadta.)
Kipling meséjében a jaguárkölyök a gyerekekhez hasonlóan a leküzdhetetlen és mindenre kiterjedő kíváncsiságtól hajtva fedezi fel a körülötte lévő világot. Izgatott kérdéseivel és a természet adta válaszokkal mindig visszatér meginghatatlanul bölcs és nyugodt anyához. A kedvesen ironizáló stílusú mese elsősorban a a sün és a teknős leleményességéről, és az éhséget is legyőző szeleburdi jaguárkölyök barátságról szól.
De közben a háttérben finom érzékelhető Kipling természet iránti szeretete és a biológia folyamatok szövevényének adózó ámulata.  Kipling furfangos párbeszédei és Szántó Piroska, az őserdő vibráló színkavalkádját egyszerű olajpasztellel életre keltő rajzai mögött ott bújik az evolúció finoman csepegtetett tanmeséje egy új faj, az armadillo kialakulásáról.